A Barclays Capital, a londoni City egyik vezető befektetési bankcsoportja a jövőbeni magyarországi kamatpálya jobb előrejelzése végett rendszeres "MNB-közleményelemző" szolgáltatást nyújt a befektetőknek, alaposan kielemezve azokat a nyelvezetbeli különbségeket, amelyek az monetáris tanácsának kommentárjai között mutatkoznak két egymást követő kamatdöntő ülés után. A cég kedden közzétett "MC Tracker" elemzése szerint az alapkamatot negyed százalékponttal 5,50 százalékra csökkentő előző napi ülés közleményében a monetáris tanács által, a gazdasági növekedéssel kapcsolatban használt nyelvezet továbbra is óvatos ugyan, ám egyértelmű javulást mutat a februári közleményben foglaltakhoz képest.

A ház a februári és a márciusi monetáris tanácsi közlemények különbségei között említi, hogy a márciusiban a testület már nem csak "2010 közepétől" várja a növekedés újraindulását; az e havi szövegben ehelyett az szerepel, hogy "az idén valószínűleg ismét növekedés lesz". A Barclays Capital londoni elemzői ezt úgy értelmezik, hogy az MNB most már esetleg hisz a növekedés második negyedévi beindulásában, és abban, hogy 2010 egészében is kismértékű növekedés lehet a magyar gazdaságban. Az összehasonlító elemzés ennek kapcsán kiemeli azt is, hogy míg februárban a belső kereslet folytatódó csökkenése szerepelt az MNB-közleményben, a márciusi kamatdöntő ülés utáni monetáris tanácsi helyzetértékelésben már az áll, hogy valószínűtlen a fogyasztás "érdemi növekedése" az idén. Emellett a múlt havi közlemény az export élénküléséről, a márciusi azonban már az export "markáns" élénküléséről szól - áll a Barclays Capital összehasonlításában.

A cég londoni elemzői az új közleményben észrevették azt is, hogy abból hiányzik a kamatpolitikai mozgástér szűkülésére utaló előző havi kitétel. A februári közleményben még az állt, hogy a mozgástér akkor érzékelt szűkülését a bizonytalanabbá vált nemzetközi piaci környezet okozta, a márciusiból azonban ez teljes egészében kimaradt. A Barclays Capital ezt a különbséget "jelentősnek" nevezi, és a ház szerint ez "számos" további kamatcsökkentés lehetőségére utaló jelzés. A cég londoni elemzői mindezt összevetve azt írták keddi elemzésükben: alátámasztva látják azt az előrejelzésüket, hogy az MNB a következő hónapokban még 1,00 százalékpontnyi kamatmérséklést hajthat végre, 4,50 százalékos idei mélypontra csökkentve az alapkamatot.

Az HSBC bankcsoport londoni elemzői is észrevették a márciusi kamatdöntő ülés közleményében, hogy hiányzik belőle a kamatpolitikai mozgástér szűkülésére utaló előző havi kitétel. A cég keddi elemzése kiemeli azt is, hogy a magyar szuverén törlesztéskockázatra kínált piaci biztosítási csereügyletek (CDS) árazása a februári monetáris tanácsi ülés óta mintegy 50 bázisponttal csökkent, a forint másfél százalékkal erősödött az euróhoz képest, és az árfolyam-kilengések is enyhültek.

Mindez jelzi, hogy a magyar befektetési konstrukciók kockázati megítélése "érzékelhetően" javult az elmúlt egy hónapban - áll az HSBC elemzésében. A cég szerint a további kamatcsökkentések elősegítenék a hitelkinnlevőség-állományon belüli magas devizahitel-arányból eredő strukturális problémák megoldását is, versenyképesebbé téve a forinthiteleket a devizaalapú hitelezéssel szemben. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő a magyarországi devizahitelezésről éppen előző nap közzétett átfogó londoni elemzésében ugyanerről azt írta: az euró- és a forinthitelek közötti kamatkülönbözet 250 bázispont körüli szintre szűkült, és ez már kevésbé ösztönzi a hitelfelvevőket a devizakölcsönökkel járó árfolyamkockázat vállalására. Ha azonban a kamatkülönbözet nem szűkül tovább, és a forint eközben a válság előtti szintekre erősödik vissza, akkor a 250 bázispontnyi különbség még mindig elég szélesnek bizonyulhat ahhoz, hogy a lakossági ügyfeleket a devizahitel választására sarkallja - állt a hitelminősítő elemzésében.

Az HSBC keddi londoni előrejelzése mindazonáltal azzal számol, hogy a következő hónapokban "átmeneti szünet" következhet a magyarországi kamatenyhítési ciklusban, tekintettel a választásokhoz kapcsolódó piaci kilengések lehetőségére, valamint a Fidesz gazdaságpolitikai elképzeléseivel kapcsolatos bizonytalanságokra. Az HSBC londoni elemzői szerint azonban a piaci háttér mindezzel együtt is lehetővé teszi az MNB-nek, hogy az év végéig 4,50 százalékra csökkentse alapkamatát, feltételezve a "helyi, térségi és globális" kockázatvállalási készség további javulását az év hátralévő részében. A ház közölte: megítélése szerint a piac jelenleg "túlárazza" a Fideszhez kötött politikai-költségvetési kockázatokat, tekintettel a párt "viszonylag biztató" múltbeli költségvetési teljesítményére. Emellett a Fidesz is tudatában van annak, hogy a piaci bizalom megőrzése végett szükséges "a konstruktív viszony" fenntartása a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az HSBC emellett azt is jósolja, hogy a forint az év végére - a javuló globális hangulat hatására - fokozatosan 255-ig erősödik az euróval szemben, ugyancsak kedvező körülményeket teremtve a további pénzügypolitikai enyhítéshez.

-forrás-