Rég nem látott értékvesztést szenvedett el a napokban a forint és a BUX. Az euró ára 263 forint környékéről 271 forintra, a dollár 195-ről 205-re drágult lényegében két nap alatt. Az MTelekom kereskedését fel kellett függeszteni, mert tízszázalékos csökkenést szenvedett el – igaz, ezt nagyrészt egy technikai tényező magyarázza –, de az OTP is több mint négyszázalékos mínuszban van.

Az euró árfolyama kedden késő este átlépte a lélektaninak tartott 270 forintos szintet, és ma délelőtt sem bír elszakadni ettől a határtól. Sőt tíz óra után pár perccel már 271 forintnál jártak az eurójegyzések a bankközi piacon.

Ilyen szinteken legutóbb két hónappal ezelőtt járt a hazai valuta. Az elmúlt egy-két hétben meglepően stabil volt az árfolyam, az euró alig bírt kilépni a 263–265 forintos sávból. A 270 fölötti árfolyam technikai elemzési szempontból is rosszul fest, túl simán esett át a forint az erős ellenállási pontnak tekintett 268-269-es szinten.

A svájcifrank-kurzus is rég nem látott szinteket ütött át. Az árfolyam megközelítette a 189 forintot. A forint svájci frankban ilyen gyenge szűk egy éve, 2009 júniusában volt. A dollárkurzus a 205 forint környékén jár, az amerikai valuta két nap alatt tíz forintot drágult.

A forint vesszőfutása tegnap kezdődött, akkor nap közben hét egységnyit vesztett értékéből a hazai valuta az euróval szemben: a kora reggeli 262,80-ról késő estére, az európai bankközi piac zárása után 270,20 forintig mentek az eurójegyzések.

Azok a fránya görögök, portugálok, németek

A gyengülésben külső és belföldi okok is szerepet játszanak. Görögország megmentése a vártnál lassabban halad, a bizonytalanság a befektetőket óvatosságra sarkallja, ezért a feltörekvő piaci devizák – a forint is – megszenvedik a rossz pénzpiaci hangulatot.

A görögök megmentésében kulcsszerepet játszó németek húzzák az időt, mert másfél hét múlva odahaza fontos tartományi választást tartanak, és ha a kormánypárt veszít, akkor elbukja a parlament felsőházában a többségét. Márpedig a német lakosság nagyobbik része ellenzi, hogy az ő adóeuróiból mentsék meg a tékozló görögöket.

Merkel kancellár hétfőn ahhoz kötötte a görögök megsegítését, hogy a görögök legyenek készek újabb megszorításokra, noha már az eddig bejelentett kiigazító lépéseket sem fogadják el, az országban  mindennaposak a sztrájkok.

Tegnap német politikusok felvetették a görög államcsőd kimondásának lehetőségét, az adósság átütemezését. Utóbbi azért merülhet fel, mert három hét múlva nyolc és fél milliárd eurónyi adósság jár le, és azt törleszteniük kell, és még a kamatokat is meg kell fizetniük azoknak a görögöknek, akik a piacról már nem tudnak értelmes hozamon kölcsönhöz jutni, és az is időbe telik, mire a kért IMF- és EU-segítséget pénzre váltják. Ma reggel, például, a kétéves görög államkötvény hozama huszonkét százalék fölé emelkedett, miközben a magyar hasonló futamidejű államkötvény hozama öt-hat százalék körül mozog.

A görög helyzet megoldásának meggyorsítása érdekében ma Berlinbe repült az IMF vezérigazgatója és az Európai Központi Bank elnöke is.

Tegnap késő délután a piacok kaptak egy másik pofont is, a Standard & Poor’s a görög mellett a portugál hitelminősítést is lerontotta, ráadásul utóbbit nyomban két fokozattal. A görög állampapírokat pedig már a befektetésre nem ajánlott, hanem csak a spekulatív kategóriába sorolta.

Mindezek az euró rég nem látott mélyrepülését is kiváltották, a befektetők ugyanis aggódnak az euró jövőjét, az eurózóna gazdasági erejét illetően. A dollárral szemben az euró árfolyama tegnap este az 1,32-es szint alá zuhant. Ilyen mélyen legutóbb 2009 első felében járt a kurzus.

index.hu