Valószínűleg még maguk a vezető eurózóna döntéshozók sem számítottak jelentősebb eredményekre a most pénteki (március 11.) eurózóna csúcstalálkozón a válságkezelés témájában. Mégis döntés született a pénzügyi mentőkeret hitelezhetőségi korlátjának megemelésébe. Ráadásul arról is döntés született, hogy szükség esetén az elsődleges állampapírpiacon is vásárolhat értékpapírokat ez a mentőkeret. A görögök az eddigi komoly erőfeszítéseik "jutalmaként" könnyebb hitelkondíciókat kaptak, az íreknek azonban ezt nem sikerült elérniük a társasági adókulcs megemelésével kapcsolatos kemény ellenállásuk miatt.

A németek sokáig lebegtették jóváhagyásukat ahhoz, hogy a 440 milliárd eurós, tavaly májusban létrehozott pénzügyi stabilitási keret (EFSF) hitelezhetőségi korlátját 250 milliárd euró körülről 440 milliárdra emeljék, ez ugyanis további potenciális német adófizetői pénzek felhasználását jelentené. Végül is a francia-német versenyképességi csomag „felpuhítását” jóváhagyták a mentőkeret megemelését, ami megnyugvást hozott a befektetők számára. A héten rendkívül feszült volt a hangulat a perifériához sorolt eurózóna-tagok állampapírpiacain.

Az EUR/USD kurzus újra 1,39-es szint fölé tudott erősödni a hírre.

A közösség döntött arról is, hogy a tavaly kapott  görög nemzetközi hitelcsomag éves kamatlábát a jelenlegi 5% körülről 100 bázisponttal mérsékeljék, illetve a hitel futamidejét (az írekével összhangban) 7,5 évre tolják ki a jelenlegi 3 évről. A görög miniszterelnök jelzése szerint a hitelkondíciók enyhítése mintegy 6 milliárd eurónyi tényleges teherkönnyítést jelent az országnak a hitel futamideje alatt.

Az írek azonban nem kaptak engedményt, hogy a mintegy 5,8%-os éves kamatozású hitelkeretük kamata mérséklődjön, mivel nem kívánják közelíteni a rendkívül alacsony, 12,5%-os társasági ír nyereségadó kulcsát (a versenyképességi csomag keretein belül) nyugat-európai 20-25%-os jellemző kulcsok felé.

A portugálok a GDP mintegy 0,8%-át kitevő pótlólagos költségvetési hiánycsökkentő intézkedéscsomagot hajtanak végre, hogy még nagyobb eséllyel elérhetővé váljék az idei évre kitűzött 4,6%-os államháztartási hiánycél.

A félelmek tehát enyhülnek a közös deviza felett, de a végleges megoldás még várat magára.