A japán földrengés és cunami után az atomreaktorokban keletkezett sérülések és annak következményei borzolták nem csak a befektetőket, de a világon szinte mindenkit. Nem kérdéses a legveszélyesebb energiaforrásról beszélünk, ami egy esetleges probléma esetén hatalmas károkat okoz az emberi életben és a környezetben is.

A japán atomkrízis újra rávilágított a nukleáris energia veszélyeire. Az utóbbi évtizedben a társadalom kezdett megbékélni az iparággal, azonban újra a reaktorok leszerelését követelő aktivisták mozgalmaitól hangos a sajtó. Az ügyben Európában is elindultak az események. Németország bejelentette, hogy lekapcsolja a hálózatról három 1980-ban létrehozott erőművet és felülvizsgálja azokat. Svájc szintén kezdeményezte saját nukleáris létesítményeinek felülvizsgálatát. Az unió energiaügyi biztosa Günther Oettinger bejelentette, hogy az európai reaktorokat stressz-tesztnek fogják alávetni annak érdekében, hogy elkerüljék a Japánban történt meghibásodások lehetőségét.

A kérdésben igencsak benne van a német-francia konfliktus lehetősége ugyanis Franciaország - amely energiaszükségletének 80 százalékát nukleáris erőművekkel biztosítja - kitartóan hangoztatja, hogy valamennyi erőműve biztonságos.

A német döntés következtében mind az elektromos áram, mind a kiesett reaktorok várható pótlását kezelni tudó földgáz és energetikai szén ára emelkedett és Európa területén, így a nemzeti energiatőzsdéknél várhatóan hasonló emelkedés lesz megfigyelhető a következő időszakban.

Abban az esetben, ha egy erősebb társadalmi ellenállásba ütközne a nukleáris energia, az az alternatív energiaforrások irányába mozgathatja a befektetőket. Valljuk be ennek már sokkal korábban el kellett volna kezdődnie az élhető és biztonságos környezet érdekében. Az alternatív energia jó befektetésnek tűnik hosszú távon.