Akár Kadhafi Szaddamosítását is írhattam volna.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy párhuzamba állítják a tunéziai, és az egyiptomi eseményeket a líbiaival. Nem nehéz erre a következtetésre jutni, a mainstream média mindent megtesz, hogy ezt verje a fejekbe. A propagandaháborút a közvélemény ellen már megnyerték.
Az egyik legfontosabb különbség az, hogy Kadhafi, Mubarakkal, és Ben Alival ellentétben nem volt a nyugat bábja. Annak ellenére sem volt az, hogy az utóbbi időben Líbia, és a nyugat egyértelmű közeledést mutatott. Kadhafi részlegesen megnyitotta országa olajpiacát a nyugati cégek előtt, és csatlakozott a terror elleni háborúhoz, cserébe levették a terrorizmust támogató országok listájáról, és visszakapta a lockerbiei emberét is.
A nyugat partnere lett, nem a bábja, Líbia nem volt gyarmat.
A tunéziai, és az azt követő egyiptomi lázadások fő okaként elsősorban a rossz életkörülményeket, és a munkanélküliséget emlegették, az autokrata kormányzás mellett. A lakosság életszínvonalában azonban jelentős különbségek vannak, voltak Líbia javára.
Az egy főre jutó GDP tekintetében, az adatok a forrásoktól függően némileg eltérnek, de az arányok árulkodóak. Mindenki keresse ki az ide vonatkozó GDP adatokat az általa hitelesnek vélt forrásból.
Az IMF 2010 -es becslése szerint:
Líbia - 12062 $
Tunézia - 4160 $
Egyiptom - 2771 $
Ennél is beszédesebb az ENSZ H.D.I. (Human Development Index) mutatója, amit a születéskor várható élettartam, az oktatás színvonala, és az átlagos életszínvonal adataiból állítanak össze egy bonyolult képlet segítségével. A következő térképet a Kadhafi melletti elfogultságggal nem vádolható wikipédiáról másoltam.
0.900 and over 0.850–0.899 0.800–0.849 0.750–0.799 0.700–0.749 | 0.650–0.699 0.600–0.649 0.550–0.599 0.500–0.549 0.450–0.499 | 0.400–0.449 0.350–0.399 0.300–0.349 under 0.300 Data unavailable |
Gondolom a több tízezer menekülő vendégmunkással kapcsolatos hírek sem kerülték el senki figyelmét a konfliktus kezdeti időszakában. Líbia a zsarnokság ellenére a térség, és Afrika legélhetőbb országa volt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lehetnének elégedetlenkedők.
Kadhafi kétségtelenül diktátor volt ebben hasonlított Ben Alira, és Mubarakra, valamint a többi arab országot jelenleg is irányító kollaboráns bábkormányra, monarchiára.
Ennek ellenére én azt gondolom, hogy a valódi párhuzam Líbia és Irak között húzódik, még akkor is ha időbeli eltérés mutatkozik az események menetében. Szaddam Huszein sokáig együttműködött a nyugattal, de az önfejű zsarnok kezdett kényelmetlenné válni. Megszabadultak tőle. Az első öböl háború után azt gondolták, hogy a rezsim már meggyengült annyira, hogy az ellenzék képes lesz elűzni Szaddamot. Ez nem történt meg, megkezdődött az "iraki szabadság hadművelet". ( Operation Iraqi Freedom) Ami a szabadság helyett a szabadrablás szabadságát hozta csak el. Az iraki olajminisztérium 1.30- 1.80 dollár közötti összeget kap egy hordó olajért.
A GAZDASÁGI BÉRGYILKOS VIDEÓÓÓÓÓÓÓÓÓ KLIKK IDE!(részlet)
Líbia, Irakhoz hasonlóan jelentős olajtartalékokkal rendelkezik.
Az olaj emlegetését sokan már közhelynek tartják, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a líbiai akcióban is egy olajban gazdag ország önjáró rezsimjét támadja egy olyan koalíció, amelyett azok az országok alkotnak amelyeknek korlátozottak a saját tartalékaik, viszont a legnagyobb felhasználók közé tartoznak.
A Béke Bombái - Orwelli Rémálom
A Nyugat, állítása szerint a líbiai polgárokat akarja megvédeni. (Miközben nagyvonalúan megfeledkeznek a bahreini, és a jemeni civilekről.)A humanitáriánus akció tegnap meg is kezdődött 110 tomahawk rakéta kilövésével. Egy Tomahawk körülbelül 569000 dollárba kerül az amerikai adófizetőknek, a tegnapi tüzijáték 62590000 dollár. Azonban senki ne gondolja, hogy a légiparádéval a hadműveletek befejeződnek. Ugyan hangsúlyozzák, hogy szárazföldi műveleteket nem terveznek, ezekre azonban a nyugatnak feltétlenül szüksége lesz ha a céljaikat el akarják érni.
A Nyugat valódi célja Kadhafi rezsimjének eltávolítása, és egy nyugatbarát, kollaboráns kormány hatalomra juttatása, aminek a segítségével gyarmatosíthatják az országot. A fegyveres beavatkozás állítólag líbiai nép érdekében történik, a beavatkozás és az azt követő polgárháború azonban még rengeteg líbiai életét fogja követelni, nem beszélve azokról a közvetett károkról amit az infrastruktúra pusztulása, és a gazdasági hanyatlás fog eredményezni.
Könnyen lehet, hogy a líbiai-iraki párhuzam pusztán spekulációnak tűnik, Líbia jövője azonban nagyon hasonlítani fog Irak "felszabadulás" utáni éveihez, jelenéhez. Kadhafi biztosan bukni fog, ezzel kapcsolatban csak az a kérdés, hogy meddig húzza. Az is biztos, hogy polgárháború, káosz, és robbantások zaja fogja kísérni a demokratikus átalakítást. A média szeretné elhitetni, hogy Kadhafi támogatói kizárólag zsoldosok. Azonban a szimpátiatüntetések résztvevői is valódi emberek, és Kadhafi után sokuknak nem marad vesztenivalója.
Minden jóérzésű embert örömmel kell, hogy eltöltsön egy olyan beteg zsarnok bukása, mint Kadhafi, vagy Szaddam, de ez a rezsimváltás nagyon sokba fog kerülni a líbiaiaknak. Nincs szükség látnoki képességekre Líbia jövőjével kapcsolatban, elég Irakra tekinteni, és sejthetjük, Líbiában a vér, és a könnyek évtizede következik.
Remélem tévedek. (forrás: sorkoz.blog.hu)
