Elemzők úgy vélték kedvező, hogy az MNB az új monetáris tanács az inflációs prognózis ismeretében döntöttek. Egyetértettek abban, hogy javult Magyarország kockázati megítélése, ugyanakkor Simor András, az MNB elnöke szerint nem ez a meghatározó a kamatdöntésen.

Változatlanul hagyta az alapkamatot a monetáris tanács, nem okozott tehát meglepetést a piacoknak. A testület csak ezt az egy javaslatot tárgyalta, így a szavazás is egyhangú volt – mondta el az ülést követő sajtótájékoztatón Simor András MNB-elnök. Az alapkamat a januári ülés óta 6 százalékos, és az elemzők többsége év végéig hasonló szintet vár.

„A Monetáris Tanácsban teljes volt a konszenzus” a kamatdöntésen – írta kommentárjában Orosz Dániel , az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója. Érdemes kiemelni továbbá, hogy az MNB a hétfői döntését már az új inflációs jelentés ismeretében hozta meg. Ez az átfogó elemzés ugyan csak szerdán kerül nyilvánosságra, de már a hétfői MNB sajtótájékoztatón is elhangzott egy fontos megállapítás a gazdasági környezet és ezzel összefüggésben a kamatpálya várható alakulásáról: „az inflációs cél 2012-ben történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására” – vélekedett az elemző.

„A még előző héten beharangozott, új kommunikációs kódrendszer így már nyomaiban felismerhető volt a kamatdöntést követő MNB kommentárban, mivel a jegybank már a korábbiakhoz képest sokkal markánsabban fogalmazott a kamatpolitika jövőbeli várható irányáról. Ez a fajta kristálytiszta kommunikáció egy olyan eszköz, amivel az inflációs várakozások könnyebben irányíthatóak és lehorgonyozhatóak. Ezáltal a piaci szereplők természetesen sokkal pontosabb gazdasági döntéseket képesek hozni” – írta Orosz.

Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója arra világított rá, hogy „a Széll Kálmán Terv bejelentése óta nagyban javult Magyarország nemzetközi megítélése, amit jól mutat a múlt heti dollár államkötvény kibocsátás iránti jelentős befektetői érdeklődés is”.

„A mai kamatdöntés szempontjából ez azért volt fontos, mert a MNB szerepe nemcsak az alapkamat szintjének meghatározása, hanem emellett a forint árfolyamának, illetve a nemzetközi befektetők megítélését tükröző magyar állampapírok kockázati felárának nyomon követése is. A nemzetközi befektetők szerepe pedig idén különös jelentőséggel bír, hiszen Magyarország a nemzetközi tőkepiacokon keresztül finanszírozza az IMF-EU hitel törlesztését, amelyből a legnagyobb törlesztő részt, mintegy 1150 milliárd forintot idén kell visszafizetni” – mondta a szakember.

„A mostani pozitív nemzetközi megítélés azt jelenti, hogy egyrészt ez a hiteltörlesztés zavartalanul folyhat, másrészt az erős forint árfolyam segíthet abban, hogy a következő hónapokban a negatív inflációs folyamatok ellenére is tartható legyen a jelenlegi alapkamat szint. Hiszen az elmúlt hetekben-hónapokban gyakorlatilag folyamatosan emelkedő nemzetközi nyersanyag- és élelmiszerárak hatására idehaza is számítani lehet a jelenleg 4,1 százalékos infláció további emelkedésére, ami előrevetíti egy újabb kamatemelés szükségességét” – vélekedett Horváth.

Döntött az új tanács

A monetáris tanács összetételével kapcsolatban úgy vélekedtek az Eqilor elemzői, hogy a múlt héten kinevezett tagok közül inflációs szakember is bekerült a döntéshozatali testületbe, amelynek köszönhetően inkább erősödött az árstabilitás biztosítására hivatott jegybanki mandátum, mint csorbult, ahogyan arra a jelölést megelőzően számítottak sokan.

Az Equilor elemzésében azt emelte ki, hogy továbbra is az inflációs pálya alakulása marad döntő a kamatciklus alakulásában, így a saját prognózisukat is az első negyedéves Inflációs Jelentés szerdai publikálását követően értékelik újra. Jelenleg kitartanak amellett, hogy a kamatpálya elérheti a csúcsát a mostani 6 százalékon és idén már nem fog tovább emelni a jegybank, sőt akár egy 25 bázispontos vágás sem elképzelhetetlen. Jövő év végére pedig 5,5 százalék körüli alapkamatra számítanak, amennyiben a nemzetközi környezetben sem történik meg egy tartós lehűlés.

Suppan Gergely , a TakarékBank elemzője szerint a felfelé mutató inflációs kockázatok mellett sincs belső inflációs nyomás a gazdaságban, és a forint is erősödött az elmúlt időszakban.

Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere közleményében kifejtette: az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése ugyan javult az elmúlt időszakban, várakozásuk szerint azonban az új inflációs jelentés továbbra is cél feletti inflációt jelez majd előre a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton.

Az új jelentés azért is érdekes lesz, mert a jegybank egy olyan kamatpályát is publikál majd, amely előrejelzésük szerint az inflációs cél teljesítéséhez szükséges - tette hozzá. Feltehetően ez jelenleg nem mutat esélyt a csökkentésre, sőt inkább további szigorítást tarthat indokoltnak. Ez az új tagokat is mindenképp óvatosságra intheti, hitelességi szempontból várható, hogy nem az MNB stábbal szembeni konfrontációval kezdik meg működésüket - jegyezte meg.

Javul a kockázati megítélés

Bebesy szerint egyelőre csupán kínálati okok, a globális élelmiszer- és nyersanyag-áremelkedés miatt haladja meg a hazai infláció a 3 százalékos jegybanki célt. Az ország kockázati megítélése is javulni kezdett, a CDS felár visszatért arra a szintre, ahol tavaly a kockázati megítélés romlására hivatkozva a kamatemelési ciklus elkezdődött.
A biztató tényezők ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy egyelőre nincs tér kamatcsökkentésre. Továbbra sem lehet ugyanis tudni, hogy az szja-kulcs változások, a nyugdíjpénztári reálhozam realizálások, és az idei évre ajánlott bérnövelési iránymutatások milyen fogyasztásnövekedést generálnak majd.

Hozzátette azt is, hogy a fiskális politika területén számos bizonytalansági tényező maradt még, hisz a Széll Kálmán Tervben meghatározott kiadási lefaragásokhoz kapcsolódó konkrét intézkedéseket még nem határozták meg.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője szerint vegyes inflációs adatok érkeztek a közelmúltban. A maginfláció jól alakult, de továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása. A következő hónapokban emellett azért sem valószínű a kamatcsökkentés, mert az EKB akár már áprilisban kamatot emelhet, ami szűkíti a magyar monetáris lazítás mozgásterét.

Kamatcsökkentésre az elemző szerint akkor lesz lehetősége a testületnek, ha a jelenlegi, viszonylag pozitív folyamatok kitartanak, a Széll Kálmán terv végrehajtása megfelelően halad és az inflációs kockázatok nem válnak valóra. Erre legkorábban a második félévben nyílhat lehetőség, de az elemző inkább azt tartotta valószínűnek, hogy év végén is 6 százalékon áll majd az alapkamat. Az új összetételű monetáris tanácsról annyit mondott: az új tagok hozzáállása még nem ismert, vélhetően enyhébb monetáris politikát támogatnak majd, de már kinevezésükkor világos volt, hogy a monetáris politikába nem hoznak hirtelen változást.

Az MNB közleményében jelezte, hogy „amennyiben a beérkező adatok a költségsokkok erősebb begyűrűzésére utalnak, az inflációs kockázatok a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat tehetnek szükségessé. A hitelezés vártnál lassabb élénkülése és a kedvezőtlenebbül alakuló belföldi kereslet ezzel szemben az alapkamat mérséklését is indokolhatja középtávon”.