Rögzített árfolyamon egyösszegű végtörlesztés lehetőségét javasolja a Fidesz-frakció, a frankhitelek esetében 180 forintos, az euróhitelek esetében 250 forintos árfolyamon. Ez a hír rendkívül kedvez a frankhitellel rendelkezők számára. A tervezet szerint a jelenlegi árfolyam és az előbbi értékek közti különbséget a bankoknak kellene megfizetniük. A frakció a Bankszövetséggel nem egyeztetett. A tervezet rendkívül vérlázító a pénzügyi berkekben és a jogállamiság megkérdőjelezését hangoztatják. A továbbiakban a tervezet és annak esetleges következményeit vizsgáljuk meg.

A frank és euró hitelek végtörlesztését megtakarításokból és forinthitelekből valósítanák meg. Ez azt jelenti, hogy a frankhiteleket 180-as árfolyamon, az euró hiteleket 250 forintos árfolyamon lehetne végtörleszteni új forinthitel felvételével. Ez azt jelenti, hogy a piaci árfolyam és a rögzített árfolyam közti különbözetet a bankoknak kellene viselni. Ez hatalmas veszteségeket generálna. Az OTP-nél ez körülbelül 160 milliárd forintos negatív hatást jelentene, ami a 77,4 milliárd forintos nettó profit előrejelzés helyett 83 milliárd forintos veszteséget jelentene. A számok jól szemléltetik a döntés jellegét.

A tervezet a mellett, hogy hihetetlen még alkotmányellenes is. Magukat megnevezni nem kívánó alkotmányjogász szerint a tervezet javaslat több súlyos alkotmányossági kifogást is felvet, mely szembemegy mind a hatályos Alkotmánnyal, mind a jövő évtől hatályba lépő Alaptörvénnyel. Nem beszélve az Európai Uniós szabályzásról.

Amennyiben tömegesen igyekeznének a kedvező árfolyam mellett végtörlesztéssel lezárni a magyarok a devizahiteleket, annak forintgyengülés lenne a következménye, mert nagy mennyiségű devizát kellene venni a piacon forint ellenében. Tehát, aki valamilyen oknál fogva nem élne a végtörlesztéssel az a jelenleginél jóval magasabb árfolyamon törleszthetné hitelét.

A devizahitelesek problémáit egyértelműen enyhíteni kell valamilyen módon, viszont ez a tervezet alapvetően jogtalan. A problémát közösen kellene megoldani a kormánynak és a bankoknak. Természetesen elsődlegesen a devizahiteleseknek kell visszafizetniük a felvett és felhasznált hiteleiket. Ebben a helyzetben a bankoknak is valamilyen részt kellene vállalnia a hitelesek fizetési kötelezettségeinek enyhítésére. Azonban ez a tervezet a bankokkal fizettetné meg a plusz terhek nagy részét. A bankok egy középutas megoldásba minden bizonnyal belemennének, hiszen nekik is fontos, hogy hiteleik stabilan kerüljenek törlesztésre. A frakció azonban nem egyeztetett semmilyen fórumon a szakmával.

Úgy gondoljuk, hogy ez a tervezet ilyen formában nem valósulhat meg. A kormányzati kommunikáció egyértelműen politikai célokat szolgálhat. Korábban a kormány retorikájára már jellemző volt, hogy mindig egy radikális bejelentés után enyhített az elképzelésein. A magyar piacra való hatását a nemzetközi pénzügyi feszültségek fokozták. Úgy gondoljuk, hogy a negatív nemzetközi befektetői hangulatban is jöhet egy kisseb korrekció felfelé, de a folyamatok hosszabb távon negatív jövőképet festenek.