A görög parlament ma és holnap tárgyalja a már sokadik megszorító csomagot, mellyel párhuzamosan általános sztrájkba lépett a társadalom, mivel a görögök 75%-a elutasítja megszorító intézkedéseket és ellenáll az effajta adósságrendezési alternatívának.

A görögök egy nagy része békésen nyilvánítja ki nemtetszését és transzparensekkel felvonulva próbálják kinyilvánítani akaratukat. Vannak akik viszont már elvesztették a türelmüket és a rongáló zavargásokban látják a radikális megoldást. Egy biztos: a társadalmi ellenállás óriási mind az EU-IMF diktátummal, mind a görög politikusokkal szemben. A görög társadalom úgy gondolja, hogy országukat nem az emberek, hanem a politikusok adósították el. Jogosan gondolhatják is, mivel a Goldman Sachs segédletével sikerült a görög kormánynak álcáznia fiskális állapotát. Az már csak érdekesség, hogy akkoriban Mario Draghi EKB elnökjelölt igazgatói pozíciót töltött be a cégnél.

A görög államadósság és annak megoszlása:

Az alábbi írásban megpróbáljuk érthetően elmagyarázni, hogy mi is az a Quantitative Easing és hogyan fejti ki hatását a pénz és tőkepiacokra. A görög adósságproblémák felszínre kerülése mellett ez a téma érdekli leginkább a befektetőket és érdekes kérdéseket is felvet.

A monetáris politika eszköztárának legvitatottabb eleme. A QE (Quantitative Easing) során jelentős mennyiségű állampapír kerül a jegybank birtokába, ami eszközár-inflációhoz, dollár-gyengüléshez, az inflációs várakozások emelkedéséhez, és reálhozam-csökkenéshez vezet.  A program persze nem csak az eszközárakra, az inflációra, a dollárra és a hozamokra hat, hanem a pénzkínálatra is, ami tulajdonképpen meghatározza, hogy a gazdasági szereplők mennyit költhetnek.Teljesen leegyszerűsítve a FED (Federal Reserve, Amerikai Jegybank) az USA állampapírjait nagy ütemben kezdi el felvásárolni ezeknek a programoknak a keretében, annak érdekében, hogy likviditással lássa el a piacokat. Ezt nevezik pénznyomtatásnak, mivel a FED ezt a pénzt egyszerűen "legyártja" és jelentős mennyiségű USA államadósság kerül a birtokába. 

A FED ennek segítségével próbálta felpörgetni a gazdaságot, amit a QE1 után a QE2 követett, ami a napokban fut ki. A hatása viszont megkérdőjelezhető. Kétségtelen, hogy a QE2-nek köszönhetően javultak a pénzügyi kondíciók,viszont a velejáró nyersanyagár-emelkedés miatt azonban a program nettó reálgazdasági hatásai elenyészőek voltak.

Korábban már jeleztük, hogy szerintünk a QE2 kifutása még nem teljesen árazódott be és további esésekre számítunk a program tényleges kifutását követően.

Az USA gazdasága rossz kondícióban van, amely arra enged következtetni, hogy további beavatkozásokra kerülhet sor, mely egy QE3-ban testesülhet meg.

Abban az esetben, ha a FED úgy ítéli meg, hogy a QE nem elég hatékony drasztikusabb lépésekre is elszánhatja magát. Ezekre a lépésekre egy jelentősen romló környezetben lehet számítani, ami a jelen esetben nem áll fent, mégis érdemes megemlíteni.

Extrém QE: A QE2 extrém változatában, nem egy konkrét összeget, hanem azt a szintet határozná meg a Fed, ahol a tízéves állampapírhozamokat látni szeretné (például 2 százalék) és e szint elérése érdekében mindent meg is tenne - vagyis szinte korlátlanul kötvényt vásárolna. Itt megjegyezzük, hogy erről a lehetőségről Ben Bernanke már abban a 2002-es beszédében említést tett, amelyről a Helicopter Ben nevet kapta.

Korlátlan kötvényvásárlás: A monetáris lazítás legextrémebb (és egyben valószínűleg a legelméletibb) módja. A Fed annyi kötvényt vásárolna, ami elegendő lenne ahhoz, hogy a kabinet minden munkát terhelő adót nulla százalékra csökkentsen, amire minden bizonnyal csak akkor kerülhetne sor, ha defláció lenne az Egyesült Államokban.

Újabb tőkepiaci esést prognosztizáló grafikont találtunk, mely a japán, a technológiai és a 2008-as subprime válságot vizsgálva szemlélteti a jelenlegi helyzetet a technikai elemzés oldaláról.

A megfigyelés Damian Cleusix-tól származik a Global Tactical Asset  Allocation harmadik negyedévi kilátásaira vonatkozóan.

Három jelzés figyelhető meg, melyek nagy mértékű esést jeleznek előre:

1.) Az RSI indikátor túlvettséget jelez a piacokon (Ez a jelzés megtörtént)

2.) A MACD indikátor a jelzési szintje alatt zár (Még nem érte el, de szinte ott helyezkedik el)

3.) A havi záróárak a 12 havi mozgóátlag alá kerülnek ( Jelenleg 38,73 a 12 havi mozgóátlag 41, 12 tehát ez is teljesül eddig)

Már korábban is hangot adtunk negatív kilátásainknak, melyeket eddig fundamentális oldalról közelítettünk meg. Ez a grafikon jelentős aggodalmakra ad okot a technikai elemzés oldaláról és megerősíti korábbi véleményünket. Úgy gondoljuk, hogy a részvények piacán jelentős leértékelődés mehet végbe az év végéig, ezért a jelenlegi szintekről is további esésekre számítunk.

Weinhardt Attila elemző, portfolio.hu és Sarkadi-Szabó Kornél pénzpiaci elemző véleménye az eurózóna jelenlegi helyzetéről az M1 Ma Reggel című műsorában.

premier.mtv.hu/Hirek/2011/06/16/09/Kihullhatnak_a_gyenge_gazdasagok_az_euro_zonabol.aspx

Zavargások törtek ki ma Görögországban a megszorító intézkedések ellen. Az ország új mentőcsomagját az EU vezetők július közepére tolták, ami nemcsak nekik, hanem az egész eurózónára nézve negatív következtetésekre ad okot. A társadalmi ellenállás óriási. Az újabb görög megszorítócsomagot és a privatizációkat a társadalom élesen elutasítja. Ha így folytatódik az államcsőd elkerülhetetlenné válik júliusban.

Korábbi írásainkban sokat foglalkoztunk Görögországgal és az eurózóna adósságválságával. Az euró életképességét kérdőjelezik meg a mai folyamatok. Nevezetesen a görög mentőcsomag életképtelensége rossz reakciónak tűnik és a problémák elodázását jelenti mintsem orvoslását. Ezek a tények, valamint az, hogy a jelenleg esedékes esetleges második mentőcsomaggal az uniós honatyák elég kényelmesen várnak. Jóllehet több szakember is a probléma fontosságára hívja fel a figyelmet. Véleményünk szerint a görög állam csődje elkerülhetetlen, talán egy hónapon belül is bekövetkezhet, ha az unió nem lép az ügyben. Egyes elemzők a mellett érvelnek, hogy a görög csőd be van árazva a piacokba és már régóta mindenki erről beszél, nem lesz nagy következménye. Beárazottságról azonban nem beszélhetünk.

Egy esetleges csőd és csődeljárás esetén leírásokra kerülhet a sor. Ebben az esetben érdemes lehet azon elgondolkodni, mely intézmények birtokolják a görög állampapírokat, valamint ezeket ki biztosítja. Ezeknek az intézményeknek ugyanis elég nagy veszteségeket kellene leírniuk a görög csőd esetén.

Az alábbiakban összegyűjtöttük mely ország bankjai milyen arányban rendelkeznek görög állampapírokkal.

Japán bankok 500 millió $

Spanyol bankok 600 millió $

Amerikai bankok 1800 millió $

Olasz bankok 2600 millió $

Angol bankok 3200 millió $

Francia bankok 19800 millió $

Német bankok 26300 millió $

Egyéb eurózóna tagállamok 15700 millió $

A fentiek mellett még az EKB is birtokol jelentős mennyiségű görög állampapírt. Az, hogy mely bank mennyire érintett a görög ügyben kérdéses, de eléggé kezd hasonlítani a szituáció a 2008-as válsághoz, csak ott éppen toxikus eszközökről volt szó. Nem lehetett tudni mely banknak milyen mennyiségű ilyen eszköz van a könyveiben. Jelenleg a görög állampapírok kezdenek "toxikussá" válni, ami Görögország csődje után dominóként borítana Európában mindent ami az útjába kerül. Kicsit érthetetlen az Unió hozzáállása a görög ügyben. Ha valaki bankpapírok vásárlásán gondolkozik úgy gondoljuk meg kellene várni, hogyan alakul a görög helyzet.

Több elemző szerint az OTP árfolyamának az alakulását rövid távon a tengerentúli shortosok alakítják és képesek befolyásolni abban az esetben, ha valami miatt "rákapnak". Az OTP-re kötött short pozíciókat, vagyis azoknak két héttel korábbi állapotát figyelemmel lehet követni és talán valamilyen következtetést is lehet levonni, nemcsak a múltra vonatkozólag.

A pozíciók inkább a nagy szakadások idején növekednek nagyobb mennyiségben. A pozíciók százalékos változása lehet jelzés értékű, de a grafikonból az olvasható le, ha az amerikai alapkezelők tele vannak OTP short pozícióval akkor jó ötlet lehet belevenni a papírba. Bár ez elég primitív gondolkodásmódot feltételez, de sokszor az egyszerű dolgok a legcélravezetőbbek. Az biztos: az amerikai kollégák nem az OTP shorttal keresték halálra magukat eddig.

Az amerikai részvénypiacon immár hat hete tartó korrekciós hullám ellenére nem csökken az elemzők körében az optimizmus a vállalati eredményekkel kapcsolatban. Ugyanakkor egyre többen adnak hangot a jövőbeni negatív kilátásaiknak. A  Societe Generale elemzői Patrick Legland és Daniel Fermon is hasonló véleményüknek adtak hangot, melyet érdemes megfontolni.

Véleményük szerint az e hónapban kifutó QE2 (likviditásösztönző csomag) megszűnését még nem árazták be a piacok és további esésre lehet számítani. Megállapításukat a munkanélküliség magas szintjével (9,1%), és az ingatlanpiac további esésével támasztják alá. Úgy gondolják, ha a vállalati eredmények a második negyedévben jelentősen a várt alatt alakulnak a nyáron 10% körüli esés várható, ahogy az a QE1 után is tapasztalható volt. Az ábrán jól látható, hogy az QE1 után jelentős, 12% korrekció volt tapasztalható, melyet csak a QE2 bejelentése tört meg egy hosszabb emelkedő trenddel.

Az elemzők elmélete figyelemre méltó a közelgő QE2 kifutása miatt. Teljes hasonlóságot ugyan hiba lenne kijelenteni, de az esés nem alaptalan. Úgy gondoljuk, hogy a vállalati eredmények a japán földrengés okozta ellátási problémák miatt is a várttól kismértékben elmaradhatnak. Összességében a QE2 kifutását és a vállalati eredmények alakulását tekintve egy lecsorgó nyarat tartunk a legvalószínűbbnek nem feltétlenül az úriemberek által prognosztizált mértékben.

A grafikon 2 medve piacot mutat be a történelemből és a jelenlegi 2000 óta tartó csökkenő trendet. Érdekes összehasonlítás.