Határozott lépésre szánta el magát a svájci jegybank, ma délelőtt 10 órakor az EUR/CHF kurzusra árfolyamküszöb meghatározása mellett döntött. A korábbi hetek, hónapok sejtelmes kommunikációs jelzéseit követően tehát határozott lépésre határozta el magát a jegybank. Az árfolyamküszöb azt jelenti, hogy a jegybank nem fogja engedni, hogy a frank az euróval szemben az 1,20-as szintnél erősebbre kapaszkodjon. A hír után az árfolyam beállt az 1,20-as szint alá. Kérdés, hogy ezek után hogyan tudja a jegybank fenntartani hosszabb távon ezt az árfolyamszintet.

A svájci jegybank bejelentésére (amely azonnal javította a nemzetközi befektetői hangulatot, emellett a magyar devizahitelesek helyzetén keresztül a magyar pénzügyi stabilitást is) a forint az euróval szemben is ugrott: a jegyzések 278-ról 274,5-ig estek, majd 276 fölé kapaszkodtak vissza. A frank/forint árfolyama 253 Ft-ról 225 Ft-ig zuhantak.

A hír hatására a magyar piac a pozitív tartományba fordult, melynek éllovasa az OTP volt. A bankpapírokat érzékenyen érinti a CHF/HUF árfolyam a hitelportfolióján keresztül. Amennyiben az 1,20-as EUR/CHF realizálódik, a CHF/HUF is stabilizálódhat.

Kérdés, hogy a svájci jegybank hogyan képes majd biztosítani ezt az árfolyamküszöböt. Jelenleg is magas devizatartalékokkal rendelkezik, ezen árfolyam biztosításra nagy mennyiségű frankot kell öntenie a piacra, amivel más devizákat kell vásárolnia, így tovább nőnek a devizatartalékai. Több elemző ebből kifolyólag magas volatilitást (nagy mozgásokat) jósol a frank piacán.

Valakik már előre tudhatták

A frank már másfél órával a jegybanki bejelentés előtt esni kezdett az euróval szemben 1,1050-ről előbb 1,12-ig, majd a jegybanki bejelentés 1,1250 körül érkezett. Egyes devizakereskedők beszámolója szerint egy nagy amerikai befektetési bank már reggel fél 9 körül vette a dollárt és az eurót a frankkal szemben.

Véleményünk szerint érdekes lehet hogyan lesz képes biztosítani a svájci jegybank ezt az árfolyamot. Ez a lépés egyértelműen a svájci export védelmét szolgálja, ugyanis az erős frank jelentősen csökkenti a svájci exportőrök versenyképességét. Valószínű nem fogjuk újra látni a 270-es CHF/HUF árfolyamokat és ez jó hír a magyar devizahitelesek, valamint az ország számára. Az adósságválság alakulása és a gazdasági lassulás továbbra sem ad örömre okot.

GIGA LIKE!!! XD

Excellent illustrations that clearly show a simple truth - things look somewhat different when we are drunk.

A múlt héttől kezdve egyre több svájci bank vezet be negatív kamatlábat a frankbetétekre. Sőt, a svájci állam hat hónapos állampapírokat bocsátott ki, és fél százalékot kapott azért, hogy hajlandó legyen kölcsönt elfogadni.

Miután az erős svájci frank elleni harc jegyében a jegybank (SNB) gyakorlatilag nullára csökkentette a kamatot, egyre több kereskedelmi bank is negatív kamatokat vezet be, hogy megakadályozzák a frankösszegek beáramlását számláikra, amelyekkel nem sokat tudnának kezdeni - írja a FondsProfessionell.de. A bankbetétek után így nemcsak egyszerűen nem fizetnek kamatot, hanem díjakat számolnak fel rájuk. A szituáció annyira paradox, hogy sokaknak megérheti az országban a pénzt készpénzben elvinni, és banki széfekben vagy végső esetben otthon a lakásban elhelyezni.

Jelenleg Svájcban, úgy tűnik, eladósodni viszont érdemes. A Svájci Államszövetség a múlt héten bocsátott ki hat hónapos futamidejű állampapírt (GMBF), 600 millió svájci frank értékben, darabonként 100,508 frankért, amelyért így is kapkodtak a befektetők. Ezek után fél év múlva 100 frankot fog visszafizetni, vagyis a vevők több, mint fél százalékot fizetnek a kibocsátónak azért, hogy kölcsönadhassák neki a pénzüket. Másképpen fogalmazva, az állam keresett hárommillió frankot egyik pillanatról a másikra, megbízhatóságának köszönhetően.

Ezen a héten további 630 millió franknyi papírt adott el, igaz, csak három hónapos futamidővel és 0,2 százalékos negatív kamattal, de ezen is keresett 1,2 millió eurót. Svájc még mindig biztos kikötőnek számít, és egyes befektetők inkább lenyelik a jól kalkulálható kisebb veszteséget, minthogy kalkulálhatatlan kockázatoknak tegyék ki magukat valahol az eurózónában - nyilatkozták svájci szakértők. Másrészt sokan még mindig a frank erősödését várják.

forrás: napi.hu

Jelentős gyengüléssel zárt csütörtökön a BUX index, mely a kezdeti optimista hangulat után több mint egy százalékkal esett előző napi értéke alá. Ez elsősorban a Mol zuhanásának volt köszönhető, az olajtársaság papírjai több mint 5 százalékkal lettek olcsóbbak a végére.

17 772 ponton fejezte be a csütörtöki napot a BUX index, ez 1,27 százalékkal volt alacsonyabb a szerdai záróértéknél. A forgalom ma sem döntött csúcsot, a végére kevesebb mint 15 milliárd forint cserélt gazdát a befektetők között.

A vezető részvények többsége veszített értékéből, csak az OTP tudott javítani a kereskedés végére. A nap vesztese a Mol lett, mely 4,45 százalékos szakadás után 16 100 forintért cserélt gazdát. Ez 750 forinttal volt alacsonyabb a tegnapi árfolyamnál, napon belül pedig ennél is nagyobbat, több mint ezer forintot esett a részvény. Az OTP eközben 2 százalékkal feljebb tudott kapaszkodni, 4080 forinton zárt, míg a Magyar Telekom 500 forintos értéke két forinttal volt alacsonyabb a tegnapinál.

Rosszul szerepeltek a gyógyszergyártók is a piacon: a Richter 34 000 forintos ára 1,62 százalékos visszaesésnek felelt meg, míg az Egis 14 830 forinton zárt, ami 2,31 százalékkal volt olcsóbb a tegnapi árfolyamnál.

A bankközi devizapiacon a forint viszonylag jól tartotta magát annak ellenére is, hogy délutánra jelentősen emelkedett hazánk CDS-felára, mely már 450 pont körül járt. Az euró jegyzése délután 272,65-nél volt, ami megfelelt a tegnapi szintnek, míg a dollárral szemben 190,18-ig gyengült a hazai fizetőeszköz. Eközben a svájci frank 238,63-nál állt, ami már majdnem fél százalékkal magasabb volt a szerdai jegyzésnél.

A vezető nemzetközi részvénypiacokon is elromlott a hangulat délutánra: nem sokkal a zárás előtt a londoni FTSE már 1,25 százalékkal tegnapi értéke alatt állt, míg a frankfurti DAX 2,14 százalékkal állt tegnapi értéke alatt. Régiónkban a varsói WIG 20 0,65 százalékkal esett vissza. A frankfurti piacon egyébként délután alig 15 perc alatt 4 százalékos zuhanás bontakozott ki arra a pletykára, mely szerint megvonhatják Németország AAA-minősítését - ami azért így valljuk be, elég viccesen hangzik -, illetve a német hatóságok betiltanák a shortolást. A gyors cáfolatok után kezdett visszakapaszkodni a DAX. 

A Wall Streeten is pesszimista hangulatban indult a nap, az első pár óra után a Dow 0,9 százalékos gyengülést mutatott, míg a S&P 0,78 százalékos lecsorgással kezdett.

mfor.hu

Bár a csütörtöki feldolgozóipari adatok hatására jelentősen romlott a gazdasági kilátások megítélése. Egyesek újabb recessziótól, double-diptől tartanak, mások viszont azt mondják, hogy "csak" lassulni fog a növekedés. 

A Philadelphiai Fed legfrissebb adatai szerint augusztusban jelentősen nőtt a feldolgozóipari szereplők pesszimizmusa, és ez valószínűleg nem csak a philadelphiai térségre igaz, hiszen a Philadelphiai Fed index szorosan korrelál a teljes feldolgozóipar megítélést tükröző ISM indexszel. Az ISM augusztusi felmérésének eredményei szeptember 1-én látnak napvilágot.
 

Az adatok megjelenését követően felerősödtek a recessziós (double-dip) félelmek, ám korántsem biztos, hogy valóban lesz double-dip. Egyes szakértők szerint a munkaerőpiaci adatok (legyen bármennyire is magas a munkanélküliség) egyelőre nem támasztják alá ezt a scenáriót és itt a csütörtöki munkerőpiaci adatokat említik. Az újonnan beérkezett munkanélküli segélykérelmek száma hónapok óta 400 ezer körüli szinteken tartózkodik, vagyis éppen ott, ahol (1) a 14 millió elbocsátottnak aligha van esélye arra, hogy visszalépjen a munkaerőpiacra, (2) már nem valószínű, hogy tovább romlik a helyzet.
 

Az amerikai piacnyitást követően jelentős eladói nyomás bontakozott ki a magyar piacon. A pesti parkett az elmúlt napokban egész jól bírta a nemzetközi fejleményeket. A mostani esésben az új lokális mélypontra eső blue chipjeinkben aktiválódó stop-lossok is segítik a zuhanást. Jelenleg A BUX több mint 5%-os mínuszban áll. Az OTP esése a kiemelkedő, mely több mint 10%-os zuhanást produkált eddig.

A hatalmas mínuszok elméletileg az S&P várható további leminősítésének köszönhető. Egyesek szerint erre a legesélyesebb a francia szuverén államadósság lehet. A bankszektoron csattan ma az ostor, öntik a francia, az olasz bankpapírokat, valamint az OTP papírjait is. Érdekesség, hogy az osztrák bankok viszonylag enyhe 2% körüli mínuszban tartózkodnak. Hozzá kell tenni azonban, hogy az OTP az ezt megelőző pár napban igen jól teljesített a szektortársakhoz képest.

Az amerikai indexek is bekanyarodtak és a tegnapi jelentős pluszok is elpárologtak. Egyre nő a valószínűsége egy W-alakú recessziónak. A Moody's vezető közgazdásza, Mark Zandi szerint egy sokkal hosszabb és mélyebb recessziós időszakra kell számítani, mivel a világgazdaság jelenleg sokkal gyengébb fundamentumokkal rendelkezik, mit 2007-ben rendelkezett.

Korábbi cikkeinkben felhívtuk a figyelmet az adósságproblémák által generált kockázatokra, melyeket a bankszektor tekintetében emeltünk ki. A problémák megoldását és a piacok megnyugtatását sem a FED sem az EU nem tudja és nem is nagyon próbálja elérni. úgy gondoljuk, hogy amíg megfelelő intézkedések nem kerülnek bejelentésre addig csak a különböző felpattanásokra és korrekciókra lehet csak számítani. Abban az esetben, ha nem lesz nyugalom a piacokon, akkor illikviditás és hosszú depressziós időszak kezdődhet. Véleményünk szerint a FED felpörgetheti a pénznyomdát előbb, mint azt az elemzők várják (QE3). Az EKB is felpörgetheti a problémás országok kötvényeinek a vásárlását. Ezek a megoldások már bizonyítottan nem jelentenek megoldást a jelenlegi problémákra. Ha nem változik a FED és az EKB módszertana nem sok jóra lehet számítani ebben a pénzügyi rendszerben.

Május végén jelentette be a kormány, hogy 1,88 milliárd euróért megveszi az oroszoktól a magyar olajtársaság 21,2 százalékos tulajdonrészét. Azóta a cég papírjai komoly zuhanást produkáltak, mostanra majdnem 140 milliárd forinttal csökkent a pakett értéke. Mfor.hu-háttér.

Részvényenként 7000 forintos bukta

Május 24-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a magyar állam visszavásárolta az orosz Szurgutnyeftyegaztól a Mol 21,2 százalékos tulajdonrészét, majd később Fellegi Tamás számolt be az ügylet részleteiről. A nemzeti fejlesztési miniszter árulta el azt is, hogy 1,88 milliárd eurót fizettek a részvénycsomagért, ami akkori árfolyamon nagyjából 500 milliárd forintnak felelt meg. Fellegi szerint jó üzletet kötöttek, hiszen az elemző cégek célárai alapján 2,3 milliárd euró is lehet a részvények tényleges értéke. Azonban akkor még senki nem láthatta előre a következő hónapok történéseit.

Hivatalosan 22 179 488 darab Mol-részvény került az állam tulajdonába az oroszoktól (a nyugdíjpénztáraktól érkező további részesedést most nem számoljuk - a szerk.), azaz részvényenként 84,763 eurót, az akkori 265-ös árfolyamon számolva 22 462 forintot fizetett a kormány. Ez egyébként akkor nem számított rossz árnak, hiszen a bejelentés előtt 23 310 forinton függesztették fel a részvények kereskedését. Igaz, az előző napi záróárfolyam még 22 400 forint volt, azaz annak alapján fair árat fizetett a kormány.

A Mol keddi mélypontja 16 270 forint volt a tőzsdén délelőtt, így részvényenként 6192 forintot veszített az állam a vételárhoz képest. Ez 27,6 százalékos bukásnak felel meg bő két hónap alatt, összesen a részvénycsomag értéke 137,3 milliárd forinttal csökkent.

Kommunikációs öngólt lőttek?

A fentiek persze nem jelentik azt, hogy az állam rosszul gazdálkodott volna a Mol-részvényekkel, hiszen senki nem láthatta előre a tőzsdei zuhanást. Hosszútávon a vásárlás még bőségesen megtérülhet, az viszont következik a nagy buktából, hogy rövidtávon valószínűleg nehéz lesz kiszállnia a Molból a kormánynak, ha esetleg úgy alakul a helyzet, hiszen akkor realizálnák a fenti veszteséget, ahogy erre a közelmúltban Varga Mihály utalt.

Emellett a Mol-vásárlás kapcsán elszenvedett veszteség inkább presztízsszempontból érintheti érzékenyen a kormányt, hiszen az elmúlt hetekben-hónapokban rendre azt hallottuk, milyen rosszul gazdálkodtak a magánnyugdíjpénztárak az emberek megtakarításaival, most pedig kiderül, hogy ezek szerint az állam sem jobb gazda, ugyanúgy ki van szolgáltatva a piaci folyamatoknak.

A fentiek után nehéz lesz Orbán Viktoréknak elmagyarázni, hogy miközben a nyugdíjpénztárak "galád módon eljátszották az emberek pénzét", ők felelősen bánnak a rájuk bízott vagyonnal. Persze lehet, hogy ők nem is akarnak magyarázkodni.

Beke Károly

mfor.hu

Péntek délután publikálták a 91 európai bankon végzett úgynevezett stressztesztek eredményeit, mely egy szimulált pénzügyi turbulencia hatását vizsgálta a bankok esetében. Ha az eredményeket vizsgáljuk a teszt szerint, mindössze 2,5 milliárd euró szükséges egy csődhullám féken tartására. A piaci szereplőket azonban tovább stresszelik, ugyanis a görög probléma megoldása még várat magára és a válságkezelést még mindig a bajba jutott hitelintézetek feltőkésítésében látják a döntéshozók. A JP Morgan szerint 80 milliárd eurót tenne ki a feltőkésítés. Ráadásul 20 banknál igencsak rezgett a léc.

A tesztek fényt derítettek az egyes hitelintézeteknek a problémás országok felé való kitettségére is, amit a fenti grafikon szemléltet abszolút értékben és a Tier 1 tőke arányában is. A sor elején elhelyezkedő intézetek helyzete kicsit sem nevezhetnénk rózsásnak. A jelenleg a görög adósságrendezés módja enged majd következtetni arra, hogy hogyan fog majd ez a folyamat működni más bajba jutott országoknál. Az OTP esetében nem beszélhetünk ilyenfajta kitettségről, az árfolyamot jelenleg a bankszektori hangulat, valamint a rekordokat döntögető frank árfolyam tartja eladói nyomás alatt. Amíg az adósságproblémák nem kerülnek megoldásra a frank további erősödésére lehet számítani, mely további nyomás alatt tarthatja az OTP papírjait.

Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke bejelentette, hogy csütörtökre csúcstalálkozóra hívja Brüsszelbe az állam- és kormányfőket, hogy a görög adósságstratégia és mentőcsomag végső formáját megtárgyalják.