A világ húsz leggazdagabb nője összesen 160 milliárd dollárt „ér” a Forbes magazin nemrégiben összeálított listája szerint. Ráadásul a válság ellenére is egyre csak gazdagodnak. Jóllehet a magyarországi módos nők nem tartoznak a világ leggazdagabbjai közé, Magyarország 100 leggazdagabbja között azért fellelhető néhány. Kik ők?

A gazdasági válság alaposan megtépázta a nagy vagyonokat, de nem a gazdag nőkét. Mintha velük kíméletesebben bánna a sors, vagy a pénzpiacok szelleme, hiszen azóta, hogy a lap márciusban megjelentette a milliárdosok listáját, a most szóban forgó csoport 20 milliárd dollárral tovább növelte vagyonát.

A világ leggazdagabb nője a Forbes rangsora alapján Christy Walton (54) 20 milliárd dollárt érő vagyonával, aki az egyik Wal-Mart cégalapító leszármazottjának, John Waltonnak az özvegye.

A listán őt szintén egy Walton követi 19,5 milliárd dolláros vagyonnal: Alice Walton (59) a Wal-Martot alapító testvérek egyikének, Sam Waltonnak a lánya. Az 1962-ben alapított Wal-Mart mára a legnagyobb kiskereskedelmi lánccá nőtte ki magát, és mostanra már több mint 7900 üzletből áll a hálózata, mintegy 2 millió embert foglalkoztat és 400 milliárd dolláros éves forgalmat bonyolít le.

A Waltonok mögött a harmadik helyen áll Európa leggazdagabb nője, a 86 éves L’Oreal örökös Liliane Bettencourt 15 milliárd dollárt érő vagyonával. Bettencourt botrányos évet hagyott maga mögött, ugyanis lánya, Francoise Bettencourt-Meyers beperelte anyját, mert állítólag 1,3 milliárd dollárnyi vagyont adott Francoise-Marie Banier fényképésznek, akit egy hozzá nagyon közelálló, kedves barátjának nevezett a Forbes. Emellett Wall Street-i „szupercsaló”, Bernard Madoff-ügyletei miatt is megcsappant a családi vagyon.

Susanne Klatten

A világ negyedik és egyben Németország leggazdagabb nője a BMW tulajdonos Susanne Klatten (46), aki 12 milliárd dollárnyi vagyont tudhat magáénak. Klatten szintén botrányba keveredett: tavaly januárban volt szeretőjét, Helg Sgarbit, jelentette fel a rendőrségen, miután a férfi azzal zsarolta meg, hogy kettejük titokban videóra rögzített intim együttléteit az interneten teszi közzé. A volt szerető eurómilliókat követelt a hallgatásért. Sgarbit márciusban 6 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a zsarolási kísérletért.

A ranglista 5. helyén Brigit Rausing (85), a csomagolóanyagokat (többek között tejes dobozokat) gyártó svájci központú óriáscég, a Tetra Laval tulajdonosa áll 11 milliárd dolláros vagyonnal. Az apósa által 1944-ben alapított vállalati tulajdon férje, Gad Rausing, 2000-ben bekövetkezett halála után szállt rá. A Tetra Laval forgalma eléri a 14 milliárd dollárt.

A 6. helyen a csokigyáros Jacqueline Mars (69) áll 9,5 milliárd dolláros vagyonnal. A Mars tavaly októberben vásárolta fel a rágógumigyártó óriást, a Wrigleyt 23 milliárd dollárért. Az akvizíció során a világ legnagyobb édesipari vállalata jött létre, amelynek a forgalomból származó összesített bevétele 22 és 28 milliárd dollár között lehet becslések szerint. A nagypapa, Frank Mars 1911-ben kezdte a csokoládékészítést a Washington állambeli Tacomában, az apuka, Forrest Sr., nevéhez pedig M&M’s csokigolyók feltalálása, illetve a maláta ízű édességek bevezetése fűződik. Később az utóbbiból nőtt ki a Milky Way-t, vagy a Snickers-t is tartalmazó termékcsalád. Mars tulajdonában van még emellett a Whiskas, a Pedigree és az Uncle Ben’s rizs is.

A 7. helyen 9 milliárd dolláros vagyonnal Anne Cox Chambers (90) található, aki az Egyesült Államok jelenlegi harmadik legnagyobb kábeltévé társaságát, a Cox Enterprises -t alapító James M. Cox egyetlen, még életben lévő gyermeke. James Cox újságíró-riporterként dolgozott mielőtt 1898-ban 26 ezer dollárért megvette a Dayton Evening News-t. Később politikai pályára lépett, három cikluson át Ohio állam kormányzója volt. Cox tulajdonában van még a médiavállalat mellett a Manheim Auction autókereskedő, az AutoTrader.com és néhány TV-csatorna. A vállalat forgalma eléri a 15 milliárd dollárt.

Abigail Johnson © AP

A ranglista 8. helyén Abigail Johnson (47) áll 8,5 milliárd dolláros vagyonnal. Johnson a családja tulajdonában lévő Fidelity Investments befektetési társaság mintegy 161 alapját felügyeli, amelyek vagyona több mint 650 milliárd dollár. Emellett Abigail vezetei a vállalat nyugdíj és kiskereskedelmi üzletágát is. A vállalat feje továbbra is apja, Edward "Ned" Johnson III, akinek egyelőre nem áll szándékában nyugdíjba menni és átadni a stafétabotot. A Forbes listájának 9. helyén 6 milliárd dolláros vagyonnal az indiai Savitri Jidal (58) áll, aki 2005-ben helikopterbalesetben elhunyt férjétől vette át az acél és villamosenergia konglomerátunot, az O.P. Jindal csoportot. A vállalatcsoport nemrég vett vasércbányát Chilében, Bolíviában és olajkutatási jogot Peruban.

A lista 10. helyén Charlene de Carvalho-Heineken (54) található 5,5 milliárd dollárral. A holland sörgyár 25 százalékát örökölte apjától, Freddy Heinekentől 7 évvel ezelőtt. A cég a világ egyik legnagyobb sörgyára, amely több mint 65 országban 170 prémiumbrandet meghaladó termékkel van jelen a piacokon.

forrás:http://hvg.hu

A Moody's 3 fokozattal lerontotta 6 német országos bank- BayernLB, Deutschen Hypo, LBBW, NordLB, Norddeutsche Landesbank Luxembourg, BremerLB besorolását. A Helaba, a SaarLB és a HSH Nordbank besorolását 2 fokozattal rontották le. A DekaBank besorolását egy fokozattal vitték lejjebb. A Landesbank Berlin besorolásán nem változtattak, írja a Reuters.

A szerdai kereskedés hangulatát is az európai hírek határozták meg, zárásra heves eladási hullám söpört végig az amerikai részvénypiacokon, miután a Fitch az amerikai bankok jelentős fertőzési kockázataira figyelmeztetett. Az enyhe mínuszok körüli ingadozásból 1,6-1,7 százalékos visszaesés lett.

Heves eladási hullám zárás előtt 2011.11.16 22:21

A Fitch jelentését követően élesen lefelé vették az irányt az amerikai részvényindexek, A Dow -1,58, Nasdaq -1,73, az S&P500 -1,66 százalékos mínuszban zárt.

Kisebb hullámok 2011.11.16 20:50

Rövid idõre minimális pluszba kerültek az indexek a zárás elõtt másfél órával.

Mostanra azonban újból pirosban van a három vezetõ részvényindex.

USA: lendületet vett az ipar

Szintén ma megjelent adat, hogy a várt stagnálással szemben októberben 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban. A piaci szereplõk és a jegybakárok által szorosabban követett árindex, az élelmiszer- és energiaár-változásokat nem tartalmazó magárindex, a várakozásoknak megfelelõen 0,1 százalékos drágulást jelzett.

Ismét nő a gázolaj ára a hazai töltőállomásokon szerdán: 7 forinttal kerül többe a hét közepétől a gázolaj, amelynek átlagára várhatóan átlépi a 400 forintot - erősítették meg piaci forrásokból a holtankoljak.hu értesülését. Erre még nem volt példa.

A múlt héten a benzin ára 2 forinttal, a gázolajé pedig 3 forinttal nőtt. A 95-ös normál benzin országos átlagos ára várhatóan 397 forint marad. A legdrágább kutakon akár 420 forintos gázolajárral, és 412 forintos benzinárral találkozhatunk.

A NAV hivatalos üzemanyag-elszámolási árai

Forrás: NAV/Privátbankár

A Magyarország lehetséges leminősítésével kapcsolatos aggodalmak jelentősen emelkedtek – idézi a Világgazdaság Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci elemzőjének kedd este kiadott elemzését.

A Nomura szerint a leminősítés lehetőségének kockázatai kiegyensúlyozottak. Magyarország talán elkerülheti, hogy a nemzetközi hitelminősítők a befektetésre nem ajánlott, vagyis a bóvli kategóriába süllyesszék az ország adósságának besorolását, de „ez csak egy hajszálon múlik" – idézi a Világgazdaság az elemzést.

Az elemzés szerint a fő gond az, hogy a magyar kötvénypiac túlfeszített: a magánnyugdíjpénztárak államosítása és a külföldiek kezében lévő államkötvény-állomány gyors emelkedése mind növelik a piaccal kapcsolatos kockázatokat.

Magyarország mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott kategóriában van, vagyis egy lépéssel a „bóvli” felett. „A leminősítés kérdése Magyarország számára sokkal fontosabb, mint a legtöbb országnak” – írja Montalto.

Az elemző emlékeztet, a Standard & Poor’s és a Moody’s negatív kilátást tart érvényben Magyarország kapcsán, míg a Fitch stabil kilátást tart érvényben. Montalto szerint jelentősen nőtt egy lehetséges leminősítésnek az esélye a közeljövőben. Ezt azzal magyarázza, hogy az eurózóna felől érkező külső kockázatok, valamint a hazai politikai és pénzügyi stabilitási veszélyek is ezt támasztják alá. forrás: http://hvg.hu

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által tegnap délután 16 órakor bejelentett adóváltoztatásokkal a legalacsonyabb keresetűekkel kívánja megfizettetni a kormány az egykulcsos adórendszer árát. A legkisebb jövedelmekből havonta nettó 9-10 ezer forinttal kevesebb marad jövőre, mint az idén. Bruttó 210 ezer forintos keresetig mindenki rosszul jár, ha jövőre nem kap fizetésemelést. Három gyermek esetén még a havi 500 ezer forintos jövedelműek nettó keresete is csökken. A minimálbért a jelenlegi 78 ezer forintról havi 93 ezer forintra kellene emelni jövőre ahhoz, hogy ugyanannyi maradjon belőle, mint az idén.

A fenti táblázat a nettó béreket hasonlítja össze a jelenlegi és a 2012-es változtatásokkal számolva. Jól látható, hogy a változtatások (Szuperbruttó megszüntetése, adójóváírás eltörlése, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék emelése) a 213 400 Ft alatti bruttó kereset alattiakat negatívan az e felett keresőket pedig pozitívan érinti. A kormány tehát a 16%-os egykulcsos adó után ismét a magasabb keresettel rendelkező állampolgárok zsebét vastagítja a szegényebb rétegek jövedelmét felhasználva. Ezek a lépések a kormány által hangoztatott és támogatni kívánt középosztályt is negatívan érintik.

Bejelentésre került továbbá az ÁFA 25-ről 27%-ra való emelése, ezzel az Európai Unióban nálunk lesz a legmagasabb ÁFA.

Rögzített árfolyamon egyösszegű végtörlesztés lehetőségét javasolja a Fidesz-frakció, a frankhitelek esetében 180 forintos, az euróhitelek esetében 250 forintos árfolyamon. Ez a hír rendkívül kedvez a frankhitellel rendelkezők számára. A tervezet szerint a jelenlegi árfolyam és az előbbi értékek közti különbséget a bankoknak kellene megfizetniük. A frakció a Bankszövetséggel nem egyeztetett. A tervezet rendkívül vérlázító a pénzügyi berkekben és a jogállamiság megkérdőjelezését hangoztatják. A továbbiakban a tervezet és annak esetleges következményeit vizsgáljuk meg.

A frank és euró hitelek végtörlesztését megtakarításokból és forinthitelekből valósítanák meg. Ez azt jelenti, hogy a frankhiteleket 180-as árfolyamon, az euró hiteleket 250 forintos árfolyamon lehetne végtörleszteni új forinthitel felvételével. Ez azt jelenti, hogy a piaci árfolyam és a rögzített árfolyam közti különbözetet a bankoknak kellene viselni. Ez hatalmas veszteségeket generálna. Az OTP-nél ez körülbelül 160 milliárd forintos negatív hatást jelentene, ami a 77,4 milliárd forintos nettó profit előrejelzés helyett 83 milliárd forintos veszteséget jelentene. A számok jól szemléltetik a döntés jellegét.

A tervezet a mellett, hogy hihetetlen még alkotmányellenes is. Magukat megnevezni nem kívánó alkotmányjogász szerint a tervezet javaslat több súlyos alkotmányossági kifogást is felvet, mely szembemegy mind a hatályos Alkotmánnyal, mind a jövő évtől hatályba lépő Alaptörvénnyel. Nem beszélve az Európai Uniós szabályzásról.

Amennyiben tömegesen igyekeznének a kedvező árfolyam mellett végtörlesztéssel lezárni a magyarok a devizahiteleket, annak forintgyengülés lenne a következménye, mert nagy mennyiségű devizát kellene venni a piacon forint ellenében. Tehát, aki valamilyen oknál fogva nem élne a végtörlesztéssel az a jelenleginél jóval magasabb árfolyamon törleszthetné hitelét.

A devizahitelesek problémáit egyértelműen enyhíteni kell valamilyen módon, viszont ez a tervezet alapvetően jogtalan. A problémát közösen kellene megoldani a kormánynak és a bankoknak. Természetesen elsődlegesen a devizahiteleseknek kell visszafizetniük a felvett és felhasznált hiteleiket. Ebben a helyzetben a bankoknak is valamilyen részt kellene vállalnia a hitelesek fizetési kötelezettségeinek enyhítésére. Azonban ez a tervezet a bankokkal fizettetné meg a plusz terhek nagy részét. A bankok egy középutas megoldásba minden bizonnyal belemennének, hiszen nekik is fontos, hogy hiteleik stabilan kerüljenek törlesztésre. A frakció azonban nem egyeztetett semmilyen fórumon a szakmával.

Úgy gondoljuk, hogy ez a tervezet ilyen formában nem valósulhat meg. A kormányzati kommunikáció egyértelműen politikai célokat szolgálhat. Korábban a kormány retorikájára már jellemző volt, hogy mindig egy radikális bejelentés után enyhített az elképzelésein. A magyar piacra való hatását a nemzetközi pénzügyi feszültségek fokozták. Úgy gondoljuk, hogy a negatív nemzetközi befektetői hangulatban is jöhet egy kisseb korrekció felfelé, de a folyamatok hosszabb távon negatív jövőképet festenek.